mikor kicsi voltam, megfogadtam, annyi sok pénzt fogok keresni egyszer, hogy akármit megtehessek. hogy annyi banánt vehessek, amennyit csak akarok, én, csak én. a nyomorult csikita ehhez képest jól aláásta a kiválasztottságprojektemet, népeledelt csinált belőle, egyeskóddal a mérlegen.
akármit mondjuk azért meg is teszek, meg veszek is minden szart, órát, öltönyt, hímpedikűrt, de csak majdnem jó, majdnem....
ma viszont a spoonon franciadrazsé volt a kávéhoz. szerintem vagy húsz éve nem ettem. visszaszámoltam a számlából, kábé kétszáz forintra jött ki egy szem. megcsináltam.
